Hasznos a testnek

Hasznos a testnek

Tartalomjegyzék

A TÁPLÁLKOZÁS BIOLÓGIAI HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE      

 A tápanyagok minôségi és mennyiségi felvétele nagy kihatással van az emberi szervezetre. Nem mindegy tehát, hogy mit, hogyan, mennyit és mikor eszünk, iszunk. 
A szervezetnek proteinre, szénhidrátra, különbözô zsírokra, ásványi sókra és vitaminokra van szüksége, amiket az élelmiszerekbôl kell kiválasztania.

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy különbözôek az emberi szervezetek.              Vannak úgynevezett pazarló, takarékos és semleges szervezetek, amit az anyagcsere gyors, lassú vagy egyenletes működése határoz meg. A klinikai kísérletek azt mutatják ki, hogy ugyanazon mennyiségű és minôségű tápanyag felvételétôl ugyanolyan egyének közül egyesek lefogynak, mások meghíznak és vannak akik megtartják elôzô testsúlyukat. Így a gyorsabb anyagcsereműködés több, a lassúbb pedig kevesebb tápanyagot igényel. 

      
                   Mikor táplálkozzunk?

Csak akkor együnk, amikor természetes éhségünk jelentkezik. 
Legtöbb ember a szokásai szerint táplálkozik. 
Ami az átkezések számát illeti, ehetünk akár egyszer, kétszer vagy többször is naponta, a lényeg az, hogy a 24 órából 12 órán keresztül ne vegyünk magunkhoz semmiféle tápanyagot. (Például ha valaki este 8 órakor vacsorázik reggel nyolcig ne egyen semmit, aki viszont 9-kor vacsorázik, csak reggel 9 óra után reggelizzen). Így megvan a 12 órás pihenôje, illetve zavartalan munkaideje az emésztôszerveknek.

Az ember vegyeskosztú lény, így mindent ehet ami ehetô. 
Amit lehet, nyersen, amit nem, azt párolva, enyhén fôzve, esetleg sütve. 
Az ételeket túlfôzésük, pirításuk, sütésük által fontos élettani hatásuktól fosztjuk meg. A magas hômérsékletnek kitett tápanyagok elvesztik természetes vitamintartalmukat, ami nagyon fontos a szervezet számára.

 Helyezzük mindig elônybe a növényi eredetű tápanyagokat. 
A friss gyümölcs, zöldség még él, ha nem tesszük ki magas hômérsékletnek, több energiát ad, ezért kisebb mennyiség is elég belôle.

Kevés hús mellett a legfontosabbak a gabonafélék, a tej és termékei, különösen a joghurt és a kefír, a tojás, az összes zöldség és gyümölcsfélék. 

Külön fel kell hívnunk a figyelmet a hagymára és fokhagymára. Ezek nemcsak kitűnô táplálékok, hanem fitoncidot tartalmazó gyógynövények is.

Cukor helyett lehetôleg mézet fogyasszunk, így a kenyérbôl is az egységes barna kenyér ajánlatos a vitaminban szegény fehér kenyér helyett. 
Kerüljük a kémiai – tartósító – anyagokat tartalmazó konzerveket.

                   
Hogyan táplálkozzunk?

Igen fontos a lassú evés, a kortyonkénti ivás, a tápanyagok alapos elrágása, a folyadékok elnyálazása, hogy azok megfelelôen elôkészítve kerüljenek a gyomorba. 
 Addig tartsuk a szánkban az ételt, ameddig íze van, mivel az idegrendszert kizárólag az ízek, aromák táplálják. A rosszul megrágott, hirtelen lenyelt ételbôl jóval többet kell fogyasztani, hogy a szervezetünk elegendô tápanyaghoz jusson.

Aki gyorsan, kapkodva eszik, fölöslegesen kitágítja gyomrát és beleit, nem beszélve az emésztôszervek korai elhasználódásáról. Hasa idôvel elformálódik, azonban ennek ellenére rosszultáplált ember benyomását kelti.

Külön gondot kell fordítani a mértékletes táplálkozásra is. 
Mindig azzal az érzéssel kell felállni az asztaltól, hogy még ennénk, így sohasem terheljük túl gyomrunkat. 
Természetesen nem szabad magunkhoz vennünk semmi tápanyagot - a vizen kívül – a két étkezés között.

Ajánlatos mértéket tartani a húsban, cukorban, sóban és más fűszerekben. 
Szintén mértékkel kell fogyasztani a kávét, teát – kivéve a gyógyteákat – különbözô szeszesitalokat, és amennyire csak lehet, csökkenteni vagy elkerülni a dohányzást.

Kerüljük a túl meleg vagy túl hideg ételeket, italokat, amiket körülbelül a testhômérsékletén kell fogyasztani, azaz ne legyen se hidegebb, se melegebb mint testünk hômérséklete. 

 Evés közben ne igyunk semmit csak utána egy fél órával.

                   
Mit igyunk?                  VIZET. 
                     

Lehetôleg ne igyunk sok ásványvizet, mivel az ásványi anyagok lassan lerakodnak szervezetünkben. 
Ezzel szemben ihatunk természetes zôldség és gyümölcsleveket, aminek jótékony hatása van szervezetünkre.

Mindemellett, aki szeretne egészségére vigyázni, de a biológiai követelményeknek betartása túl sok nehézségbe ütközik, igyekezzen ôket bár részleteiben megvalósítani, hallgasson a szervezete hangjára és emlékezzen a mondásra: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk".

 Dr. Kiss István
biókémikus 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.