Hasznos a testnek

barackmag.jpgTermészetes B-17 (laetril) vitamint tartalmaz, kémiai szerkezetét tekintve ez a vegyület benzaldehidbõl, ciángyökbõl és egy diszacharidból áll. A keserûmandulában, a sárgabarack magjában és egyéb keserû magvakban elõforduló glikozid. Ez olyan B-vitamin, amely a sörélesztõben nem fordul elõ. Azt állítják, hogy specifikus rákellenes és azt megelõzõ tulajdonsága van. Az elmélet értelmében a kötésben lévõ — egyébként külön-külön is halálos méreg — benzaldehid és cián egy enzim hatására felbomlik a sejtekben. Ez az enzim nem található meg az egészséges sejtekben, viszont jelentõs mennyiségben a rákos sejtekben. Tehát a rákos sejt felbontja az egyébként ártalmatlan vegyületet két olyan molekulává, ami viszont el is pusztítja.

Akár használ a rák ellen, akár nem, mérgezõ kéksav (hidrogén-cianid) tartalma miatt naponta nem ajánlatos több magot fogyasztani, mint ahány kajszibarackot enne az ember (kb. 9-10 mag). Nem napon szárítva jobban õrzi a vitaminjait, utána hûtve tartandó el és nyersen kell enni (pörköléssel elveszti mérgezõ hatását, de állítólagos gyógyhatását is), lassan péppé rágva.

A hunzák étkezésében alapvetõ szerepe van a kajszibaracknak és magjának. A Himalája hegyeiben, Nyugat-Pakisztán, India és Kína közötti kicsiny királyságban, amelyet Hunzának hívnak, az emberek híresek hihetetlenül hosszú életükrõl és jó egészségükrõl. A hunzáknál nem ritka a száz év fölötti kor - vannak, akik százhúsz évnél is tovább élnek. A külvilágból idelátogató orvoscsoportok közölték, hogy Hunzában nem találtak rákos eseteket.

A felfedezéstől a terápiág

Ernst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű sárgabarackmagban vélte felfedezni.

A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elő. 

A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transz-szulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgező vegyületet.

.
 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.