Hasznos a testnek

Hasznos a testnek

Tartalomjegyzék

Ginzeng győkér csodája!


Panax ginseng

   
"A kínaiak embergyökérnek hívják"
ginseng.jpgKeletÁzsiában és Tibetben ma is vadon gyűjtik, de számos országban, például Kínában és Koreában nagyobb mennyiségben termesztik is. Amíg csak vadon termett, addig a gyökér megtalálása is szerencsét jelentett, s szinte az örök élet füveként tisztelték. 
 
Az embergyökér A jó minőségű ginszeng termesztése ma is rendkívül kézimunka igényes; ahhoz, hogy elérje maximális hatóanyagtartalmát, a lassan növő, árnyékkedvelő növényt az ültetvényeken hat évig védőtető alatt gondozzák. A növény hosszú ideig olyannyira ritka és keresett volt, hogy csak a kiváltságosok használhatták. Idővel természetesen elterjedt, a katonák például a csaták előtt életerőt merítettek a KeletÁzsiában mindmáig szentként tisztelt növényből, melynek egy egy nagyobb méretű darabja rendkívüli és értékes ajándéknak számít. A vöröses színű, egyenes szárú növényen öt fordított tojás alakú levélkéből álló, összetett levél található, melynek ernyős, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes, piros termések fejlődnek. A növénynek azonban nem a termése az értékes része, hanem a főgyökérből, továbbá a vastag oldalhajtásokból és hajszálgyökerekből álló, hatóanyagokban gazdag gyökérzete. A növény kínai nevének jelentése 'ember formájú'. Nem véletlenül, ugyanis gyökérzete kis jóindulattal valóban ember alakúnak látszik. A név jelentése tovább pontosítva nem csak ember, hanem e gyermek formájút is jelent: a néphagyomány úgy tartotta, hogy a növény nem alakjában, de abban is gyermekszerű, hogy sírni is képes. Egy közismert kínai mese főhőse azért tartózkodik a növény elfogyasztásától, mert az szerinte valójában megfőzött gyermek.

Hatásai

A ginszengnek rendkívül sokféle hatást tulajdonítanak. A legendák szerint megvilágítja a tudatot, javítja az emlékezőképességet, aktivizálja a kreativitást, ezeken keresztül pedig teljesebbé, élvezetesebbé teszi az életet. A ginszengnek emellett rendkívül jelentős a roboráló, sejtmegújító hatása; javítja a stressz tűrő képességet, fokozza a szellemi és fizikai teljesítményt, és segít az általános gyengeség leküzdésében. Jól alkalmazható legyengült, vagy lábadozó betegek állapotának helyreállítására. Jól szolgálja az immunrendszert, ti. serkenti bizonyos immunsejtek termelődését. Megfelelő mennyiségben fogyasztva segít leküzdeni a kimerültséget, a stresszt és a depressziót. A gyomorműködésre is pozitív hatással van: étvágygerjesztő hatású, serkenti az emésztést. Az embergyökér a belső elválasztású endokrin mirigyek stimulálásával is segíti a szervezetet a vitaminok és az ásványi anyagok hasznosításában. Jól használható hipoglikémiás eseteknél is, ugyanis közrejátszhat a vér cukortartalmának csökkenésében. Csökkenti a sugárkezelés okozta sejtkárosodást, emellett véd az alkohol roncsoló hatása ellen, fokozza az agytevékenységet és az adrenalin kibocsátást. Az agyat tartósan éber állapotban tartja, így késlelteti a fáradtságérzet kialakulását. A ginszeng egyik legkedvezőbb tulajdonságaként tartják számon, hogy tulajdonképpen normalizáló funkciója van, tehát az egész szervezetet erősíti, tekintet nélkül a kórállapot irányára. Állapottól függően stimulál, vagy épp nyugtat, csillapít.

Hatóanyagai

A ginszeng rendkívül széles felhasználási területét a gyökérben megtalálható szaponinok csoportjába tartozó ginzenozidok biztosítják. A növényben eddig összesen 31 féle ginzenozidot izoláltak, melyek kémiai felépítésük alapján két csoportra különülnek. Az egyik csoport tagjai, melyek nagyobb részben a mellékgyökerekben találhatók, jellemzően szedatív (nyugtató) hatásúak, míg a másik csoport tagjai, melyek inkább a főgyökérből izolálhatók, stimuláló (élénkítő) hatással bírnak. A ginszenggyökér a szaponinokon kívül számos tápanyagot, és B vitamint, ásványi anyagokat (mangán, réz, cink) és poliszacharidokat, továbbá szterineket, flavonoidokat, illóolajokat tartalmaz. Mint minden növénynek, így a ginszengnek is vannak melléhatásai, melyek bizonyos esetekben allergiás tünetekkel, asztmával, magas vérnyomással és szív ritmusvarokkal is jelentkezhetnek. Emellett állapotos és szoptatós nőknek csak orvosi konzultáció után ajánlatos fogyasztaniuk.

Kapható, vagy beszerezhető:

A ginzeng gyökér csak 6-7 éves korára éri el azt a fejlettségi állapotot, hogy érdemes legyen szüretelni. A gyökérből vonják ki az értékes hatóanyag-tartalmat. Általában porrá őrlik. Létezik fehér- és vörös ginzenggyökér. A ginzengből készült termékek gyógynövényboltokban szerezhetők be.

Botanikai jellemzők

Vöröses szára egyenes, felálló, ennek csúcsán helyezkedik el az öt fordított tojás alakú levélkéből (3 nagyobb középső, 2 kisebb szélső) álló összetett levél. Ernyővirágzatának rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes, piros termések fejlődnek. Gyökerei elágazóak, a "főgyökérből" vastagabb oldalhajtások és hajszálgyökerek ágaznak le. Némely gyökér formája emberalakra emlékeztet. A növény nemzetségneve (Panax) a görög panakeia szóból ered, melynek jelentése mindent gyógyító. Kínai nevének (jen-shen) jelentése embergyökér.

A legkeresettebb és legjelentősebb kínai vagy koreai ginszeng mellett az alábbi ginszeng-fajok ismeretesek: a P. pseudoginseng Wallich., a P. notoginseng (Borh.) F. H. Chen és a P. japonicus (L.) C. A. Meyer (csikuzetsu ginszeng) Kínában, Tibetben, a Himalája keleti részén, Vietnámban és Japánban honos, a P. quinquefolius (amerikai ginszeng) és a P. trifolius (törpe vagy földimogyoró ginszeng) az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékén terem. A fajok többségének természetes állománya mára megritkult, ezért több országban (Kínában, Japánban, Koreában, Vietnámban, a volt Szovjetunió országaiban, az Egyesült Államokban és Kanadában) termesztik.

Hatásában hasonló a szibériai ginszeng (Acanthopanax vagy Eleuterococcus senticosus) is, melynek őshazája a volt Szovjetunió területeire esik.

A ginszengről szóló első írásos emlék az orvostudomány és az agrárkultúra atyjának tekintett Sen Nang császár nevéhez fűződik. Az uralkodó i. e. 2700-ban megjelent művében a Pen Ts'a-oban (Nélkülözhetetlen gyógynövények) az alábbiakat írja: "a belső részeket tonizálja, kiűzi a gonosz szellemet, javítja az értelmet és a gondolkodást, frissíti a testet, meghosszabbítja az életet és fényesebbé teszi a szemet...


Mióta ismerjük?

A növényről a IX. századtól kezdve folyamatosan érkeztek hírek Európába. Az ismertebb utazók közül Marco Polo - aki 24 éven át járta az ázsiai országokat - jegyezte fel naplójába, hogy a kínaiak rendszeresen fogyasztják.


Ginszeng-láz

Az 1700-as évek elején egy Kínában élő jezsuita szerzetes, Pierre Jartoux adott pontos leírást a ginszenggyökérről és alkalmazásáról. Jartoux egyik társa, az indiánok között élő Joseph Francois Lafitou a leírás alapján kutatni kezdett a kínai ginszenghez hasonló növény után az Újvilágban. Az észak-amerikai erdőkben az indiánok segítségével rábukkant egy a leírthoz hasonló növényre. A növények összehasonlítása után bizonyossá vált, hogy az amerikai földrészen talált faj is a ginszeng nemzetséghez tartozik.

A Québectől Minnesotáig, erdős területen előforduló faj, melyet "ötujjú gyökérnek" neveztek, a P. quinquefolius L.-el volt azonos. A tény, hogy az értékes és Ázsiában is keresett növény e kontinensen is megtalálható, felkeltette az amerikai üzletemberek és a francia gyarmatosítók érdeklődését. Másfél évtizeddel azután, hogy Jartoux levelei Észak-Amerikába érkeztek, az első ginszeng-szállítmányokat útnak indították Ázsiába. Óriási mennyiségben gyűjtötték - szinte vadászták - gyökerét, jelentős részét Kínába exportálták, ahol értékesítették vagy tovább exportálták más ázsiai országokba.

Az aranylázra emlékeztető "ginszengláz" és ginszeng-"hajtóvadászat" miatt Wisconsin államban annyira megcsappant a természetes ginszeng-állomány, hogy - a növény védelmében - 1905-ben megtiltották január 1. és augusztus 1. közötti gyűjtését. Ezért mindkét földrészen megpróbálkoztak a termesztésével. A technológia kidolgozásakor problémát jelentett, hogy a magonc lassan fejlődik, és a párás és árnyékos klímát kedvelő növény gyökere csak a harmadik-hatodik év végére éri el azt a méretet, mely értékesítésre alkalmas. Mindezek ellenére a 19. században már nagy ültetvényeken termesztették.


Felhasználása

A modern fitoterápiában leggyakrabban a kínai vagy koreai ginszeng gyökerét (Ginseng radix) használják és e faj gyökerei hivatalosak a kínai, a japán, a koreai, az orosz, az osztrák, a német és a svájci gyógyszerkönyvekben is. A drog előállítása kétféleképpen történik. A fehér ginszenggyökeret (a gyógyszerkönyvekben ez hivatalos) betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd azonnal szárítják, napon vagy mesterséges hőt alkalmazva. A vörös ginszenggyökeret szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A kereskedelembe kerülő drogoknál fontos tisztázni:

- a drog melyik fajtól származik
- termesztett vagy természetes állományból gyűjtött drogról van szó,
- a drog származási helye
- a drogot csak a gyökér teste, csak az oldal- és hajszálgyökerek, vagy ezek együttesen alkotják. Ez utóbbi fontos, mert a hatásért leginkább felelős ginszenozidok mennyisége az oldalgyökérben háromszor, a hajszálgyökérben tízszer magasabb lehet, mint a főgyökérben vagy a gyökér "testében".


5×5 hatás

A ginszeng gyökér számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz, legjelentősebbek a ginszenozidok (dammaránvázas triterpén-szaponinok). Ezek mennyisége a gyökértestben 1-3 % közötti. A ginszenozidok egyik része a két alkoholcsoportot tartalmazó diol-csoportba (protopanax-diol), másik része a három alkoholcsoportot tartalmazó triol-csoportba (protopanax-triol) tartozik. Az előbbi csoportba a ginszenozid Ra, Rb1, Rb2, Rc, Rd, az utóbbiba a ginszenozid Re, Rf, Rg1, Rg2 és Rh tartozik. A diol-csoportba soroltak közül mennyiségileg az Rb1, a triolba tartozók közül az Rg1 a legjelentősebb.

A ginszenozidok mellett illóolaj (kb. 0,5 %), flavonoid-vegyületek, szalicilsav-szerű fenolos anyagok, vanillinsav, valamint ásványi és hormonszerű anyagok is kimutathatók a ginszeng drogokból.

A ginszeng drogok és készítmények értékelését célzó több évtizedes kutatómunka eredményeként ezideig 25 féle hatást mutattak ki. Néhány fontosabb: fokozza a szervezet stresszhez és külső károsító anyagokhoz (mérgek) való alkalmazkodását, védekezőképességet (adaptogén hatás), serkentés vagy gátlás útján helyreállítja a normálistól eltérő életjelenséget (pl. a központi idegrendszert stimulálja vagy gátolja, a normálistól kis mértékben eltérő vérnyomásértéket emeli vagy csökkenti), csökkenti a vércukor- és koleszterin-szintet, csökkenti a fáradtság-érzetet és fokozza a fizikai edzettséget, fokozza az egyes kórokozókkal szembeni ellenálló képességet, egyes belső elválasztású (endokrin) mirigyek működését és egyes nemi hormonok termelődését.


Gyógyítás helyett megelőzés

Annak ellenére, hogy a ginszengről napjainkig több ezer könyv és cikk jelent meg, éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy "tisztán láthassunk" és kellőképpen "megérthessük" e növényt. A hatástani (állat) és klinikai (emberen végzett) vizsgálatokat és az eredmények értékelését tovább bonyolítja az alkalmazott gyógyszerforma (csak ginszenggyökeret, annak összkivonatát vagy csupán egyes frakcióit tartalmazza; a drogot önmagában vagy más drogokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal is együtt fogyasztjuk), az adagolás módja, a hagyományos orvoslásban és a kísérletekben alkalmazott adagok közötti különbség, az alkalmazás időtartama, a kísérletben részvevők szokásai (kávé-, alkoholfogyasztás).

Az állatkísérletek eredményeinek - emberekre vonatkoztatott - elfogadhatósága stb. Mindezek mellett alapvető különbség van a kínai (ázsiai) és az európai gyógyászat gondolkodásmódja és ginszeng-alkalmazási módja között. Az előbbi esetben a hangsúly a megelőzésen, a szervezet megbomlott egyensúlyi állapotának helyreállításán és a tonizáláson van, az utóbbi betegség kezelésére, kórfolyamat befolyásolására törekszik.

- A ginszeng-drogok és készítmények fogyasztásánál a betegtájékoztató adhat útmutatást. A koreai vagy kínai ginszeng ajánlott napi adagja felnőttnek 3 g.
- Az aprított (porított) gyökeret a következő módon készítsük el: a finoman aprított gyökérre (1,5 g-ra 1,5 deciliter vagy 3 g-ra 3 deciliter) forrásban lévő vizet öntünk, lefedve 5-10 percig állni hagyjuk, mézzel ízesítve vagy anélkül fogyasztjuk.
- Naponta egy (3 g) vagy két (2×1,5 g) csészével fogyaszthatunk.
- A ginszeng mellékhatásait (GAS - Ginseng abuzus syndroma: magas vérnyomás, fejfájás, alvászavarok, stb.) tárgyaló, korábbi közleményekben szereplő eredmények pontossága a fentebb leírtak miatt erősen megkérdőjelezhető. A ginszeng javasolt adagban történő fogyasztását biztonságosnak tekintik, de 3 hónapos kúraszerű fogyasztás után 1-2 hét szünet beiktatását javasolják.
- A ginszenget nem ajánlják várandós, szoptató anyának, magas vérnyomásban és szívritmuszavarban szenvedőnek, asztmás és tüdőtágulásos betegnek, valamint véralvadási zavarral küszködőnek.
- Gyermeknek egyes szerzők a yin tulajdonságokat erősítő amerikai ginszenget (P. quinquefolius) és készítményeit ajánlják.


dr. Babulka Péter
 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.