NAGYI MEGHALT - 23. oldal

Gyógyító mesék - NAGYI MEGHALT

Tartalomjegyzék

NAGYI MEGHALT

Ha a gyerek találkozik a halállal

Nagyi meghalt. Anna el sem tudja képzelni, hogy Nagyi nincs többé. Anna nagyon szerette Nagyit. – és most már sohasem fogja viszontlátni a nagymamáját?

Otthon nyomott a hangulat, minden csendes, a szülok halkan beszélgetnek. Mama néha lopva letörli könnyeit, papa zavartan köhécsel. Annának ennyit mondtak igen komolyan a szülok:

- Nagyi a mennyországban van. Ott sokkal jobban érzi magát, már nem fáj neki semmi.

- De én úgy szeretem! Miért nincs már itt? Hogyhogy jobban érzi magát? Miért halt meg? – kérdi kétségbeesetten Anna.

- Hiszen tudod, hogy nagyon beteg volt. És nagyon öreg is volt már. Olyankor a szív elfárad, és egy napon nem ver tovább – válaszolnak a szülei, és szomorúan elfordítják tekintetüket.

- Csak a beteg, öreg emberek halnak meg? Mamának és papának is el fog fáradni a szíve? Azt hiszem, néha a gyerekek is meghalnak. Fáj a meghalás? Mit jelent az, hogy a mennyországban van? Az én tengerimalacom is ott van, amelyik tavaly elpusztult? Nagyi most az én tengerimalacommal játszik? Lát engem most Nagyi?

Ezek a kérdések foglalkoztatják Annát, de nem meri gyászoló szüleit zaklatni. Anna nyugtalanul forgolódik az ágyban. Hirtelen maga elott látja Nagyi kedves, ismeros arcát. Emlékszik a sok mesére, gyerekversre, amit olyan gyakran hallott nagymamájától. Nagyi kedvenc versét tudja is kívülrol. Egy kisfiúról szól, aki meghalt, és az égbol küld üdvözletet édesanyjának, hogy megvigasztalja, és hogy édesanya örömmel gondoljon gyermekére:

Angyalsereg este asztal körül

Makulátlan, kifésült szárnnyal ül.

Cakkos csillagot farag minden angyal,

S befesti tiszta, mennyei arannyal.

Szent Péter mindre oda-odanézve

Jár fel-alá, és nem ül le a székre,

Vállacskák felett sorra áthajol,

Ha rosszul jár a kéz, javít, s dicsér, ha jól.

Az asztal sarkán, hátul egy ficakban

Vígan dolgozik egy kis tökmag angyal,

Mint o, a csillaga majd’ akkora,

Ecsetje rendületlen jár ide-oda.

Hirtelen hasít a mennyei csendbe

Mennydörgés: „Te mit muvelsz, szedte-vette?!”

O így válaszol vígan: „Anyué lesz!

Az égszínkéket nagyon szereti,

Kék csillagot festek, nem aranyat neki.

Majd ha a csillag kéken ragyog fenn az égen,

Tudom, így szól anyu: -Kicsim festette nékem.”

Az angyalkák ugyan csak a mesében festik a csillagokat, de Anna tudja, hogy néha majd Nagyi is küld neki ilyen „csillagüdvözletet”. És mert Anna nagyon szereti nagyit, mindig örömteli szívvel gondol majd rá. És akkor néhány pillanatig úgy érzi, mintha Nagyi most is ott volna mellette.

 Annának eszébe jut, hogy van valahol egy rajz, amit Nagyitól kapott. Mindjárt kutatni is kezd a fiókjában, megtalálja, leveszi a falról a Snoopy-posztert, és a helyére akasztja Nagyi rajzát. Ekkor lépnek a szobába a szülok, és a rajz láttán elered a könnyük. Jólesik, ha az ember néha kisírhatja magát. Mindannyian megkönnyebbülnek, sok szépet mesélnek egymásnak Nagyiról, és most végre Anna is elkérdezheti valamennyi kérdését. Amit a szüloknek tudniuk kell 

Ne tagadják meg se maguktól, se a gyerektol a gyászt! Ne nyomják el érzéseiket, ne kerüljék a szeretett személy halálának témáját.

 Alaptalan félelem, hogy a gyász szükségtelen terhet ró a gyerekre. Ha az ember oszinte fájdalmat érez, ezt nehezen leplezi. De ha nem adnak hangot az érzéseiknek, a gyerek elbizonytalanodik a gyász jeleinek láttán, amelyeket önök önkéntelenül tanúsítanak. Ha oszintén megvallják érzéseiket, és a gyerektol sem tagadják meg az ilyen érzést, segítenek neki, hogy megnyíljon, és oszintén beszéljen a bánatáról. Ne essenek a szokásos hibába, hogy a gyereknek azonnali vigasztalással próbáljanak szolgálni – vegyék elobb tudomásul az érzéseit.  Ne kerülgessék a halál témáját, mint macska a forró kását. De ne is terheljék túl a gyereket hosszú magyarázatokkal. A helyes út: a gyerek kérdéseire rövid, hatásos, egyértelmu válaszokat adni. A családi körben beszélgessenek behatóan az eltávozottról, emlegessék fel szép emlékeiket, meséljenek egymásnak kellemes eseményekrol. Mindez azonban csak akkor hat felszabadítóan, ha önmagunk is, a többi érintettnek is megengedik, hogy szabadon kimutassák fájdalmukat.

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.