15.000 éves rovásírás
A kavicson tökéletesen látszik a 15.000 évvel ezelőtti rovás irásunk, amelynek betői, jelei ugyancsak megtalálhatók az alábbi honfoglalás kori kereszten! Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében. A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól. Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók. Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit,
majsd tekintsük meg Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor táblázatát a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható. A Tatárlaka-i korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga Géza is összehasonlító táblázatot készített a Bronzkori magyar írásbeliség című kötetében:
Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e.5.évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett? Felső sorban a 6 ezer évvel ezelőtti "Sumér írás", alatta a még ma is használt székely rovásírás !
Egészen különböző kultúrák: sumér, mezopotámiai, székely-magyar írása különös hasonlatossága nagyon is feltűnő. Más, egymástól nagyon nagy távolságra levő területeken is feltűnnek a rovásírás jelei. Sok kérdés merül fel! Köztük: - A Magyar volt az első írástudó nép? - Mikor is volt a honfoglalás? - Kik és kinek az érdekében hamisítják a Magyar történelmet? - Hogy is volt Széchenyi és a Tudományos Akadémia nézet kükömbözősége? - Miért retteg a világ a Magyarok nemzeti öntudatától? Forrás: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőve vésték, fába rótták című könyv, Megjelent 2005) Érdemes figyelni arra a tényre, hogy már Kőrösi Csoma Sándor expedíciója során Mongóliában "a székely rovásírásra emlékeztető sírfeliratokat" talált. A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal. Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük, hogy mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött "madjarok" vagy "madijarok" népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják. 5 évvel ezelőtt a Törökország területén fekvő Anatóliai Kekovában beszélgettem egy 90 éves Török emberrel, aki ugyan kézzel lábbal, de Magyar nyelven mondta el, hogy a Török és a Magyar ember testvér, egy vérből, egy őstól valók, akik birodalmukban látták mindkét óceán partját! |